Sok szolgáltató cég a növekedést az új ügyfelek megszerzésével azonosítja. Jönnek az újabb kampányok, az újabb marketingügynökségek, az újabb hirdetési költségek. Közben az az ügyfélkör, amelyet már drágán megszereztek, csendben fogy. Ez a cikk arról szól, miért érdemes a figyelmet és az erőforrásokat legalább részben a megtartásra fordítani, és miért nem pusztán kedvesség kérdése az
Eldöntöttük, hogy új módszert vezetünk be: új rendszert, új folyamatot, új működést. A terv jó, a vezetőség mögötte áll. Aztán megjelenik valami láthatatlan fal: elmaradó válaszok, “ezt már próbáltuk”, sóhajok a megbeszélésen, és a régi módszer csendben visszaszivárog. Ismerős? A változással szembeni ellenállás ilyenkor nem hiba, hanem jel, és érdemes megállni, mielőtt bárkit hibáztatnánk. Miért
Amikor egy vállalkozás elindul vagy megújul, a fókusz gyakran a külsőségeken van. Megvan a gyönyörű, reszponzív honlap, az üzlet vagy iroda kialakítása lenyűgöző, a gépek, eszközök a legmagasabb minőséget képviselik, és a szakmai felkészültség is kiváló. De vajon miért döntenek úgy az ügyfelek, hogy maradnak – vagy éppen csendben továbbállnak a versenytárshoz? A minőség még
Amikor reggel hétkor beléptem a Magyar Sportok Háza nagytermébe, még teljes csend fogadott. A fények már égtek, a roll-upok élére állítva várták a napot, de a tér még hallgatott. Ez a kedvenc pillanatom a rendezvényeken: az a néhány nyugodt perc, mielőtt megérkezik az első vendég, és elindul a pörgés. A The Longevity Hub belső kommunikációs
Van egy pillanat, amikor a dolgok hirtelen a helyükre kerülnek. Amikor az ember ráébred, hogy a korábban megszerzett tapasztalatai, a készségei és a belső értékrendje nem különálló mozaikdarabok többé, hanem egyetlen, tiszta képpé állnak össze. Az Ügyfélélmény-diagnózis számomra pontosan ilyen megérkezés. Nem egy kitalált marketingtermékről van szó, hanem egy mélyen önazonos hivatásról. Azért indítom el
Nemrég mi, unokák megláttuk a 94 éves nagymamánkat. A beszélgetés során egyszer csak azt kérdezte Mama: – Nem értem ezt a mesterséges intelligenciát, mégis mi ez? Nekem több sem kellett, elővettem a telefonomat, és megnyitottam az egyik AI programot. Megkértem, hogy magyarázza el úgy, hogy a mellettem ülő idős ember is értse. Nagyon jól átadta
Képzeld el, hogy a modern tudománynak, a biohackingnek vagy a jól összerakott életmódodnak köszönhetően kapsz ajándékba plusz húsz vagy harminc egészséges, aktív évet. A sejtjeid rendben vannak, a mozgásod könnyed, az elméd tiszta marad egészen nyolcvan-, nyolcvannyolc éves korodig, vagy akár azon is túl. Fantasztikus kilátások, és elképesztő, hogy a longevity-kutatásoknak köszönhetően ez ma már
Van egy hatalmas, kollektív illúziónk a modern munkaerőpiacon. Úgy teszünk, mintha a negyvenes éveink végén, az ötvenes éveink elején megkezdődne a „levezetés”. Mintha a karrierívek csúcsa után már csak egy csendes, fásult sáv vezetne a nyugdíjig. A rideg demográfiai és gazdasági valóság ezzel szemben az, hogy Európa a világ leggyorsabban öregedő kontinense. A medián életkorunk
A longevity fogalma kulcsfontosságú stratégiai kérdéssé vált a modern szervezetekben – de vajon mit jelent a mindennapi valóságban, a HR-vezetők és a döntéshozók szintjén? Amikor hosszabb életről beszélünk, hajlamosak vagyunk technológiai vagy orvosi kérdésként tekinteni rá. Pedig az igazi tét nem az évek száma, hanem azok minősége és tartalma. A vállalatok számára ez ma egy
Péntek délután van, borongós, álmosító az idő. Ülök a gép előtt, a két kutyám már régen elaludt mellettem (konkrétan horkolnak), és őszintén szólva az én agyam is minden erejével tiltakozik a produktivitás ellen. Ismerős a helyzet vezetőként vagy HR-esként? Amikor a kávé már nem hat, de a feladatnak bizony pörögnie kellene? A modern vállalati kultúrában
